Campester

Érdekes egy felvétel, azt kel hogy mondjam. Viszont hatalmas csalódás volt nekem a Gardiner-féle felvétel után. Talán kicsit klasszikusabb hatása van ennek a felvételnek, minden benne van, ami a Gardiner félében: a hangszerek nagyon jól kihallhatók, trombita-dob kettes egyszerűen szuper.
Talán még egy plusz dolgot is érdemes megemlíteni a felvétel mellett, az pedig az énekszólamok. Egyszerűen gyönyörű. A szólisták egyáltalán nem vibrálnak a hangjukkal és ez az, ami hiányzik az összes többi Requiem felvételből. Ugyanis mondjuk ha a Donna Anna vibrál a baromi magas hangján az egyik áriájában, az teljesen rendben van, hisz a Don Giovanni egy opera, ráadásul vígopera. Viszont a Requiem nem vígmise... Egy gyászmisében szerintem nagyon csúnya, ha a szólisták vibrálnak a hangjukkal.
De hogy mégis miért vol számomra csalódás ez a felvétel. Részben azért, mert Harnoncourttól egy teljesen kitűnő, hibátlan felvételt vártam, részben viszont azért, mert néhél nagyon modoros az egész. Például érthetetlen módon néhány olyan helyen teljesen lehalkul, ahol fel kéne erősödnie, hisz csúcspont következik. És nyilván ezt Harnoncourt is tudja. Nagyon modorsnak tartom ezt. Vegyük példának az első tételt, "Et lux perpetua" résznél egy hatalmas F-dúr akkordot kéne hallanunk, gigászi hangerőn, úgy, hogy a harsonáktól kezdve az összes szólamot ki lehessen hallani. Erre a "Domine" rész után teljesen lehalkul ez egész és nagyon etluxot hallunk. Valahogy ez így nem jó. Lehet ennyit változtatni egy zenén, és ha csak az első tételben lenne ez az egy feleselges dinamika váltás, akkor még azt mondanám, hogy ok. De sajnos az egész felvételre jellemző, hogy néha olyan váratlanul és ok nélkül halkul le az egész (nem csak bizonyos szólamok), vagy erősődik fel, hogy az már szinte bántja az emberi fület.
Sajnos az egész Kyrie tök halk, amit szerintem itt nem is lenne nagy baj, viszont szaggatott az egész, nem lehet érezni, hogy fúgát hallunk. Viszont nagyon szépen megoldotta Harnoncourt, hogy az énekszólamok fennmaradó része ne a szopránt kísérje, hanem mindig lehet hallani, hogy épp melyik szólam vezeti a dallamot.
A Dies Irae volt az, amire azt mondtam, hogy ez káosz. Hatalmas hangsúly van a "Die" szócskán, és iszonyatosan kevés az "es" szócskán és ez modorássá teszi. Az első "Quantus tremor est futurus" résznél, amikor belépnek az énekszólamok a rövid átvezetésből, amit a vonósok játszanak, káoszt lehet hallani. Mintha valami rosszul hangolt tűzoltózenekar játszana vagy nem is tudom. Ez itt modorosság, hanem inkább csak káosz.
A Tuba Mirummal semmi gond nincs, nagyon szépen énekelnek a szólisták, igaz, néhol vibrál a tenor, de nem éri el a zavaró szintet. És aminek nagyon örültem, hogy nem dzs-znek, meg cs-znek, "szpargensz"-et lehet hallani. Valószínűleg korhű hangszereken játszanak.
A Rex tremendae sajnos elég tingli-tanglira sikerült, jól lehetne rá táncolni... Itt is rengeteg érthetetlen halkítást véltem felfedezni, egyszerűen nem értem, miért kell felcserélni a dinamikát.
Recordare: Elindul a basszetkürt, viszont a csellószólóból eleinte semmit sem lehet hallani, holott ő vezeti a fődallamot. Ebben a tételben teljesen rendben van a dinamika és az énekszólók is csodálatosak.
Confutatis: Szép oszcinátót hallhatunk, nem nyomják el az énekszólamok a vonósokat. A "Voca, voca me" résznél a Gardineres felvétellel ellentétben szép apasszionátót hallunk a hegedűknél. A tétel további részével sincs probléma.
Ez a Lacrimosa felvétel a legszebb az összes közül. Gyönyörű erősödések vannak benne, nincs gond a dinamikával.
Offertorium: Nagyon szépen megvan benne valósítva minden, ami a kottában is le van írva, szép a dinamika, szépen kihallhatóak a harsonák.
Sanctus: Itt is számomra teljesen érthetetlen halkítások vannak, néhol Harnoncourt ki is szedte belőle a rézfúvósokat.
Benedictus: Nincs gond vele. Gyönyörűen szólnak benne a basszetkürtök, fagottok és szólisták egyaránt.
Agnus Dei: Érdekessé, kicsit sejtelmessé teszi a halk indulás. Nagyon jó.
Communio: Ugyanolyan érthetelen dinamikaváltások, mint a Requiem Aeternam-ban.

Összesítve ez egy nagyon kétes Requiem felvétel számomra. Vannak benne gyönyörűen megoldott dolgok és állati gázul átírt hülyeségek is.